Garay János (1812-1853)

A köztudatban Garay János mint Az obsitos költője, Háry János alakjának megteremtője maradt halhatatlan. Az antológiák őrzik még Kont című történelmi balladáját is, amely hosszú időn át a legnépszerűbb szavalnivalók közt volt divatos. A gazdag életműből a többit alaposan elhalványította az idő. Holott a reformkor éveinek irodalmi főalakjai közé tartozik, s ha költői nagyságrendben el is marad nemhogy Vörösmarty, de még Czuczor mögött is, romantikánk történetét mégsem lehet elmondani Garay János rokonszenves alakja nélkül.
1812-ben született; a család ugyan kisnemesi eredetű volt, de a költő apja már polgári életet élt: kereskedő és városi közgyám volt Szekszárdon. Házukban otthonos volt az új magyar irodalom, és Garayban hamarosan mutatkozott a költői hajlam. Az otthoni és pécsi diákoskodás után Pestre megy továbbtanulni. Előbb orvostanhallgatónak indul, de hamarosan átiratkozik a bölcsészetre, mert hivatásos író akar lenni. Huszonegy éves korától kezdve különböző folyóiratoknál, újságoknál dolgozik mint újságíró. Korai költői sikereivel egyidejűleg derül ki, hogy kitűnő riporter, publicista, aki nélkülözhetetlenné teszi magát a szerkesztőségekben.
Tulajdonképpen ő az első igazi, élethivatásszerű újságíró a mi sajtótörténetünkben. Mint költő a harmincas évek derekán csatlakozik a romantikusokhoz. Vörösmarty hexameteres eposzainak hatására írja meg Csatár című, Hunyadi Jánosról szóló hőskölteményét, amely gyengeségei ellenére is jó nevet hoz költőjének. Versei a legkülönbözőbb lapokban jelennek meg, s habár világéletében anyagi gondokkal küzd, elismertetésben sohasem volt hiány. Nyilván vonzó, kedves egyénisége, újságírói leleménye, az aktuális iránti érzéke, minden munkában jól használhatósága is közrejátszott, hogy az írók is szeretik. Ahol irodalmat szerveznek, ott őrá bízzák az adminisztrációt, sohasem vezér, mindenütt lebonyolító. Sehol sem igazán eredeti vagy kezdeményező, de ha más kezdeményez, Garay önálló ízekkel tud hatásos követő lenni.
Reménytelen szerelme a dráma. Számos drámai művet írt, egyik-másikat még elő is adták, igen mérsékelt sikerrel, egyik sem érte el a romantika közepes átlagát sem. De miközben reménytelenül tanulmányozta a drámák törvényszerűségeit és a klasszikusok, főleg Shakespeare gyakorlatát, megírta dramaturgiai szakirodalmunk egyik korai klasszikus tanulmánysorozatát, a Dramaturgiai füzért.
Nem volt lírai alkat, tehetsége igazán a rövid epikában, a balladaszerű költeményekben, a verses elbeszélésekben és a megverselt népmesékben nyilvánult meg. Ezekben igen jó formakultúrája volt. Nyelvének erőteljessége és színessége meg sem közelíti Vörösmartyt, de formakincse gazdag, sokat tanul Bajza finom verskezelésétől is, Czuczor válogatott versformáitól is. A rímes-jambikus verselés rutinos könnyedséggel szólal meg költészetében, de szívesen fordul a magyaros-hangsúlyos verseléshez is. A formákat olykor egy költeményen belül is váltogatja. Az obsitos első fele például jambikus Nibelung-sorokban van írva, a második része hangsúlyos tizenkettesekben.
Elbeszélő költészetében felvonulnak gyermekkori emlékei, a Szekszárd vidéki helyi regék, a Dunántúl, főleg a Balaton meséi és mondái. Ezekhez jól megtalálja a mesélő, a néptől vett és a néphez szóló hangot. Majd következnek a nemzeti múlt mozzanatai.
Az Árpád-királyokról egész balladafüzért ír. Mindez pontosan megfelel a romantikus program népiességének, történetiségének, áthatva a szabadság és zsarnokellenesség romantikus pátoszával. Garay eszményi közkatonája a magyar romantikának.
Lelkiismeretesen teljesítette a költészet napi feladatait. A Dunántúl alakjainak idézése közben bukkan a nagyotmondó Háry János alakjára, és kivételesen szerencsés ihletben írja meg Az obsitost, amely valóban remekmű: egy embertípus mulatságosan művészi rajza, s általa a népi szemlélet kitűnő ábrázolása. Ez a műve igazi telitalálat.
Az egész nemzetet felháborító politikai perek, Lovassy, Kossuth, Wesselényi elítéltetése adják híres önkényellenes történelmi balladájának, a Kontnak ötletét. A királlyal bátran szembenéző, a halált vállaló Kont alakja az egész romantikát izgatta, Vörösmarty drámát írt róla, a köztudatban nemzeti szabadsághős volt, s az már régóta feledésbe ment, hogy ez a XIV. és XV. század fordulóján élt hajdani nagyúr az akkori feudális reakció jellegzetes alakja volt, aki az akkor haladó központi királyi hatalom ellen harcolt. A romantikus utókor azt vette tudomásul, hogy a király ellen harcolt, tehát szabadsághős. Így jelenik meg Garay erősen patetikus költeményében, amely igen alkalmassá vált arra, hogy hatásosan szavalják. Hivatásos színészek mellett műkedvelők nemzedékei ismételték a még nemrégen is közismert sorokat: ,,Harminc nemes Budára tart / Szabad halálra kész; / Harminc nemes bajtárs előtt / Kont, a kemény vitéz.” A vers abban a félrímes, négyes és hármas jambusokból álló angol balladaformában íródott, amelynek Bajza néhány verse és Vörösmarty Szózata szerzett polgárjogot a magyar költészetben, majd Arany A walesi bárdok-jával vált szinte magyar nemzeti balladaformává.
Az eleve liberális, szabadságért lelkesedő Garay a negyvenes években némi habozás után eljut a forradalmiság útjához. Egyre jobban látja a társadalomban feszülő osztályellentétet, a parasztok forradalmi lehetőségeit és erejét, egyre harciasabban lázít a maradiság ellen. Epikája mellett megerősödik lírája, és ez a líra kifejezetten politikai költészet. Az 1848 elején írt Komoly szó a vihar előtt már nemcsak látja és láttatja a következő forradalmat, de hitet tesz mellette. Majd a forradalom hónapjaiban kifejezetten forradalmi verseket ír. Egészségi állapota azonban ez időre megromlik. Sokféle baj gyötri, látása is tragikusan gyöngül. A forradalom idején kinevezik a magyar irodalom egyetemi tanárának. Meg akarja írni irodalomtörténetünk első tankönyvét. De erre nem kerül sor. Következik a forradalom bukása. Tevékenyen ugyan betegségei miatt nem tudott részt venni a küzdelemben, de forradalmi verseit bűnéül róják fel. Elveszti állását, bíróság elé kerül. Nagy nehezen szabadul, de családjával együtt nyomorog. Végre állást kap az Egyetemi Könyvtárban, ahol korábban már rövid ideig dolgozott. Vissza akar térni a nagyepikához. A negyvenes években két elbeszélő költeményét is jutalmazta az Akadémia. Azt hiszi, ez az igazi műfaja.
Végső esztendeiben írja nagy terjedelmű elbeszélő költeményét Szent Lászlóról. Úgy hiszi, hogy ez lesz élete főműve. Látását közben csaknem egészen elveszti, és a mű nagy részét családjának diktálja. Még megéri, hogy a Szent László megjelenjék. De ez már elkésett mű: a romantikus eposz érdekes volt a reformkor elején, de merőben időszerűtlen a Bach-korszak elején. Ezt a tanulságot azonban a költő már nem vonhatja le. Korán megrokkant testtel 1853-ban, negyvenegy éves korában meghal.
Költészetének java része ma már inkább irodalomtörténeti emlék, mintsem élő irodalom, ámbár egy-egy üde hangú regéjét, népi hangvételű verses történetét mindig újra felfedezhetjük. Nagyepikáját befedte a por, drámái már megírásukkor sem voltak jelentékenyek. De kár volt megfeledkezni újságcikkeiről, karcolatairól, publicisztikájáról. Ezekben egy igen tehetséges újságíró igazi írói erővel vall korának jellemző apróságairól. És ha igaz is, hogy Garay János romantikus költészetünk második vonalához tartozik, s legfeljebb egy-egy versével – mindenekelőtt Az obsitossal – vesz részt maradandó költészetünk antológiájában, azt se felejtsük el, hogy ugyanez a Garay János a magyar újságírás egyik klasszikusa, akinek publicisztikus prózáját előbb-utóbb bizonyára újra fel fogjuk fedezni. S mindemellett még jegyezzük meg azt is, hogy dramaturgiai tanulmánysorozatával egyenrangúként sorakozik Vörösmarty és Bajza mellé mint dramaturgiai szakirodalmunk kezdeményező klasszikusa.

Iskolánk története

Az iskola alapítása, rövid története napjainkig

Az iskolát 2. Sz. Általános Iskola néven Fót Nagyközségi Tanács alapította 1960-ban. Az „öregfalu” 1. Sz. Általános Iskolája már nem tudta befogadni a vasúttól Kisalag felé eső dinamikusan fejlődő településrész gyermeklétszám növekedését. Az iskola 1962-ben vette fel Garay János költő nevét, és ez alkalomból emléktáblát avattak az épület főbejáratánál. Az első szárny a szülők aktív társadalmi munkájával épült fel, akik magukénak tekintették az iskolát felépülte után is.

A 60-as, 70-es évek jellemzője volt a vidékről munkahelyet keresők fővárosi agglomerációba történő tömeges bevándorlása és letelepedése, ami a gyermeklétszám ugrásszerű növekedésével járt együtt. Iskolánkban a tantermek száma kevésnek bizonyult, váltóműszakos tanítást kellett bevezetni. Az iskolát övező településrész újabb generációja fogott össze, és ismét jelentős társadalmi és szülői munkavégzéssel 1979-ben felépült az újabb épületszárny. Az építkezés olyan önkormányzó, önigazgató szülői tanácsot hozott létre, melynek munkája, iskolánk iránti elkötelezettsége példa értékű volt Fót szerte. Funkcióját részben átvette az 1992-ben megalakult Iskolaszék.

A szociológiai szakirodalom általános tapasztalata, hogy amelyik társadalom illetve közösség iskolát épít, az bízik a jövőben. Az iskolát övező településrészen levő szülők ezt 30 éven belül másodszor is így gondolták, cselekedték. (Ennek a nagyszerű munkának az eredményéből semmit nem von le, hogy a társadalmi összefogással együtt járó tervezési, kivitelezési hiányosságok az idő előre haladtával egyre jobban kiütköznek, s ez által költségesebbé teszik az intézmény működését a közüzemi kifizetések tekintetében.)

A 80-as évek végére, a 90-es évek elejére a társadalomban, a gazdaságban végbemenő folyamatok:

  • a vagyonosodással együtt járó egymástól való elidegenedés,
  • egyes rétegek anyagi ellehetetlenülése,

átmenetileg csökkentette azt a nagyfokú segítőkészséget, amely korábban ezt a településrészt jellemezte.

A rendszerváltozást követően a szülői támogatások révén ismét gyarapodott az iskola. A szülők által létrehozott Garays Diákokért Alapítvány lehetővé tette 100-150 fős hajókirándulások, 100 fős nyári táborok, külföldi utazások megvalósulását. Az alapítvány segítette a nyelvi laborok felszerelését, és jelentős volt a két számítógépterem kialakításában vállalt szerepük is. Az elmúlt években a digitális oktatás szélesebb körű kiterjesztésében vállaltak segítséget a Fót Fejlődéséért Közalapítvány aktív közreműködése mellett. Jelenleg az iskolai innovációs folyamatokhoz nyújtanak támogatást.

A 90-es évek elején a szülői elvárások is differenciálódtak. Egyre több lett a fővárosból a zöldövezetbe kiköltöző, képzettebb, igényesebb, jó iskolai felszereltséghez szokott család.
Új jelenség volt Fóton az olcsóbb lakást vásárló volt „munkás kerületekből” érkezők letelepedése, akik igen jelentős szociális támogatási igényekkel fordultak folyamatosan az iskolához és az önkormányzathoz.
A megélhetési gondokkal küzdő szülői réteget az ingyenes étkezési lehetőség, az átmeneti vagy rendszeres nevelési támogatás, valamint az motiválta, hogy naponta minél hosszabb időt töltsön el gyermeke az iskolában, lehetőleg reggel 630-tól 17 óráig. Igényt tartottak arra, hogy a téli, tavaszi, nyári szünetben napi háromszori étkezéssel egybekötött pedagógus felügyeletben részesüljön gyermekük. A szülők egy része a nevelést is döntően az iskola feladatának és kötelességének tartotta és tartja jelenleg is.
Az anyagilag jobb helyzetben lévő szülői réteg tudott és akart áldozni a kiegészítő foglalkozásokra, magánórákra, idegen nyelvre, zeneiskolára, 4,6,8 osztályos gimnáziumi előkészítőkre stb.

A hagyományos beiskolázási körzetben, az elöregedés miatt csökkent a gyermeklétszám, ugyanakkor a 90-es években felépült Fót első lakóparkja. Az itt épülő házakat hamarosan újabbak követték. Az ideköltöző szülő nem ismerte az intézmény lehetőségeit. Az iskolát kereső és választó szülők szegényesnek, sivárnak tartották ekkor berendezéseinket, tárgyi ellátottságunkat, de magas színvonalúnak ítélték az intézményünkben folyó oktató- és nevelőmunkát. Tovább csökkentette a tanulói létszámot az alsó tagozat magas színvonalú munkája, amely a kiemelkedő képességű gyermekeket sokoldalúan, egyénre szabott képességfejlesztéssel felkészítette arra, hogy tanulmányaikat a 8 és 6 osztályos gimnáziumokban folytathassák. Sajnáltuk, hogy tanulóink elmentek intézményünkből, de büszkék voltunk az elért eredményekre. Iskolánk tanulóira jellemző a tanulási képességek szélsőséges szóródása:

  • egyfelől a kiemelkedő képességű, kiváló tanulmányi előmenetelű,
  • másfelől a tantervi minimumot is csak igen sok korrepetálással alig teljesítő gyermekek csoportja.

Az átlagos tanulók középmezőnye erősen csökkent, ennek a közösségi munkában és a személyiség fejlesztésében is megvoltak a nehézségei, szakmailag pedig erős differenciálást igényelt a tanári munkában, amelyet nevelőtestületünk a mai napig személyre szabottan és magas szakmai színvonalon valósít meg, tanulóink harmonikus személyiségfejlesztése érdekében.

1991-ben Fót Nagyközség Képviselő-testülete döntése nyomán megindult a szakiskolai képzés, amelynek keretében Fót és a környező települések a legrászorultabb tanulóinak képzését végezte tantestületünk. Több év kemény munkája után az érdeklődés csökkent, majd 2003-ban ez a képzési forma megszűnt.

Tantestületünk több évtizedes erőfeszítése, a felhalmozódó szakmai tapasztalatok, lassan meghozták a kívánt eredményt, általános iskolai tanulólétszámunk folyamatosan növekedésnek indult, amely még napjainkban is tart.
A 90-es évekre jellemző 300 fős tanulói létszám az elmúlt 5 évben meghaladta a 400 főt, és napjainkban lassan eléri a 450 főt.
Korábban problémát jelenlett két magas létszámú első osztály indítása, az elmúlt öt évben tartósan 50 felett volt az első osztályba beiratkozó gyermekek száma, az utóbbi években megközelítette majd meghaladta több tanévben is a 60 főt.

Ez a szülői bizalom növekedését jelzi. A szülők nagy része értéknek tekinti a tudást. Partnernek érzi magát a gyermekeket oktatók, nevelők munkájában, s aktívan kapcsolódnak be az iskola életébe.
Oktató- és nevelőmunkánkat, szabadidős tevékenységeinket sokszínűnek, magas színvonalúnak tartják, amelyet alátámasztanak a szóbeli visszajelzések mellett tanulóink továbbtanulási eredményei és az országos kompetenciamérések eredményei is, ahol mutatóink meghaladják az országos átlagot és a kisvárosok átlagát is.
A partnerközpontú szemléletmód és intézményi működésmód kiemelt fontosságú intézményünkben és a partnereink igényeinek kielégítésére összpontosít. Ennek érdekében alakítottuk ki azokat a szervezeti eljárásokat, fórumokat, szabályozó mechanizmusokat, amelyek keretében azonosítottuk partnereinket, megismertük, illetve 2012-ig rendszeresen mértük igényeiket és elégedettségüket. Így tudtunk hatékonyan együttműködni tanulóinkkal és szüleikkel, a fenntartóval és minden iskolánk életében résztvevő egyénnel, intézménnyel, szervezettel, és alapítvánnyal. Továbbra is fontosnak tartjuk a partnerközpontú működést, mert többek között ez is segít bennünket abban, hogy a felmerült problémákat konstruktívan kezeljük.

A köznevelés területén a jelen időszakban nagy változásokat élünk meg, hajtunk végre. De van két dolog, amely ma is cselekvésünk fundamentuma, pedagógiai munkánk, céljaink kiinduló pontja. S ez a két dolog tulajdonképpen egy. Hisz iskolánk ma már több mint 50 éves története az a hagyomány, melynek örökösei vagyunk. De ez az örökség nem csak az egyre komfortosabb épületet és berendezését jelenti, hanem azt a felbecsülhetetlen értékű szellemi örökséget is, melyet a szakmai tapasztalatokkal, a mindig megújulni képes nevelőtestülettel, a nehézségeket az összefogás erejével leküzdeni képes szülői és pedagógusi közösséggel hagyományozott ránk az elmúlt 50 év. Sokféle érték és eredmény, sokféle sikerhez, országos, sőt nemzetközi ismertséghez vezető törekvés jellemezte iskolánkat az évek során. Volt azonban egy közös jellemzője az eltelt ötven évnek. A közös akaraton alapuló cselekvés. Az összefogás ereje, melynek segítségével az iskola, a gyerekek érdeke felülírt, háttérbe szorított és jelentéktelenné silányított mindenféle ezzel ellentétes törekvést. Minden a gyerekeinkért történik. Mindent az ő fejlődésük, kibontakoztatásuk érdekében teszünk. Mert örökségünk nem csak az emlékezéshez és nosztalgiázáshoz ad alapot, hanem a sikeres jövőhöz is. S ez már a mi tudatosan felvállalt felelősségünk.

 Pedagógiai innovációk

  • Az alapkészségek és képességek kialakítása, és fejlesztése és az ehhez kapcsolódó eszközrendszer megteremtése a célunk. Rendszeresen pályázunk minden lehetséges helyre, hogy fejleszteni tudjuk eszközrendszerünket.
  • Jól képzett nevelőtestületünk alkalmas az alapkészségek és képességek kialakítására és fejlesztésére. Pedagógus kollégáink között nagy az igény a pedagógus továbbképzésre, e szerint működtetjük a Beiskolázási Tervet.
  • A differenciált tanulásszervezésen alapuló korszerű módszertani eljárások alkalmazása alapkövetelmény pedagógusaink számára. Ezt a követelményrendszert a Pedagógus értékelési rendszer jeleníti meg.
  • A tapasztalaton és a tevékenykedtetés útján szerzett ismeretek körének szélesítésére minden eszközt megragadunk. Lehetőséget biztosítunk pedagógusaink és tanulóink számára az erdei iskolai képzésen való részvételre szülői támogatással. A nyolcadik osztályosok vizsgáját a kulcskompetenciák fejlesztéséhez igazítottuk. A megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazására helyeztük át a hangsúlyt.
  • Számtalan forrást vontunk be a digitális oktatás továbbfejlesztése érdekében. Ez a felszereltségi állapot teszi lehetővé a digitális oktatás eljárásainak alkalmazását a mindennapi tanítási gyakorlatban. Kollégáink rendszeresen tartanak országos és térségi szintű bemutató órákat.
  • Egészségnevelési és drogmegelőzési programunkat a Pedagógiai Program módosításakor fogalmaztuk újra. Az új szemléletű tartalomhoz új módszerek kapcsolódtak. A megvalósítást 3 éven keresztül az ESZA pályázatai támogatták.
  • A könyvtárterem kiépítésére égető szüksége volt iskolánknak. Megfelelő képzettséggel rendelkező kolléga alkalmazásával, a tárgyi feltételek biztosításával erre a 2008/2009-es tanév során került sor. A könyvtár kialakítását a SZIRÉN elektronikus a kölcsönzési rendszer alkalmazása követte.
  • A 2007/2008-as tanévtől a Garay Magazin- iskolaújság – évenként 2 alkalommal jelenik meg. Az újság tartalommal való megtöltése a tanulók újszerű foglalkoztatása révén ad lehetőséget a személyiségfejlesztésre. A kiadványt tanulóink természetesen térítésmentesen kapják kézbe.
  • A 2010/2011-es tanévben ünnepelte iskolánk fennállásának 50 éves jubileumát. Elkészült az Iskolatörténeti képes krónika, melyben feldolgoztuk iskolánk 50 éves történetét.

 Az iskola hagyományai

  • Az intézmény hagyományosan megszervezi az iskolához és a településhez kötődő helyi kulturális és ünnepi rendezvényeit, valamint az országos ünnepekhez, megemlékezésekhez kapcsolódó intézményi rendezvényeket.
  • ,Színház- és múzeumlátogatások, tematikus rendezvények: pl. KRESZ-verseny, farsang, egészség- és sportnap.
  • Minden évben részt vesznek a tanulók különböző szintű tanulmányi versenyeken. Ebbe bele tartoznak az iskolai, városi, területi, megyei szintű és az országos versenyek is. Lehetőség szerint megmérettetjük magunkat nemzetközi pályázatokon is.
  • A DÖK rendezvények elősegítése, megszervezése
  • Az iskola rendelkezik saját helytörténeti anyaggal, amelyet az Iskolatörténeti állandó kiállítás keretében mutatunk be.
  • Garay-Ovisulit szervezünk nagycsoportos óvodásoknak minden év első negyedévében több alkalommal (ahol szüleik is megismerkedhetnek az intézményünkkel és a leendő első osztályt tanító osztályfőnökökkel).
  • Hívogató, majd Első pad címmel közel 10 éve jelentetünk meg tájékoztató jellegű iskolai kiadványt a szülők és gyermekeik számára.
  • Az országosan elismert Cappuccino és Napraforgó bábcsoportjaink évek óta játékosan tanítják közlekedni tanuló ifjúságunkat és az óvodásokat is.
  • Nyílt napot tartunk minden évben, ahová szeretettel várunk minden érdeklődőt.
  • 2005óta megrendezzük a József Attila szavalóversenyt, amely mára Fót Város Kiemelt Kulturális Rendezvényei közé tartozik.
  • Drámaszakköröseink 1998 óta mutatják be diákjaink és Fót város számára nívós műsoraikat.
  • Erdei iskolát szervezünk tanulóinknak minden évben önkéntes alapon, szülői finanszírozással, melynek során eljutunk Magyarország legszebb tájaira.
  • Osztálykirándulásaink a tanévek legnépszerűbb programjai.
  • Rendszeressé váltak téli sí és nyári táboraink az utóbbi négy évben.
  • A Romániában lévő Balavásárral 2007-ben kezdeményeztük a „Testvérvárosi suli” program újraélesztését, melyet azóta is aktívan ápolunk.

Specialitásaink a Pedagógiai Program szerint

  • Kiemelten oktatjuk a számítástechnikát és informatikát valamennyi évfolyamon, melyet a kötelező és választható tárgyak rendszerében jelenítünk meg.
  • Fontosnak tartjuk az idegen nyelvek oktatását, iskolánkban német és angol nyelv tanulását választhatják diákjaink már első osztálytól kezdve. A második idegen nyelv 6-8. évfolyamok esetében a választható tárgyak rendszerében szerepel.
  • Nagy hangsúlyt fektetünk a matematikai képességek fejlesztésére, melyet a tanórai differenciált óravezetés mellett a differenciált foglalkozások keretében valósítunk meg.
  • Az idegen nyelvet és az informatikát hagyományosan bontott csoportban oktatjuk.
  • Kiemelkedő szerepet kap a környezetvédelem, amely 5–6. évfolyamban a választható tárgyak rendszerében szerepel.
  • Lehetőséget nyújtunk tanulóinknak a népi iparművészeti technikák elsajátítására. 5-8. évfolyamban a választható tárgyak keretében.
  • Kiemelt feladatunk a biztonságos, helyes közlekedés szabályainak megismerése és alkalmazása. Minden év szeptemberében az egészségnap keretében kerékpáros ügyességi versenyen vesznek részt tanulóink. A felső tagozatosok KRESZ tesztet is kitöltenek.
  • A Cappuccino és Napraforgó bábcsoportok évek óta a Pest Megyei Balesetmegelőzési Bizottság által meghirdetett bábverseny díjazottjai. Játékosan nemcsak tanulják, de tanítják is az óvodásokat és kisiskolásokat a közlekedés szabályainak betartására előadásaikkal.
  • Az egyéni foglalkozások, szakkörök mellett a felső tagozaton középiskolai felkészítőt is szervezünk tanulóink eredményes továbbtanulása érdekében.
  • A 7-8. évfolyamon önköltséges, alapfokú nyelvvizsgára előkészítőt szervezünk szülői igény és megfelelő létszámú jelentkezés alapján.
  • A pedagógiai szakszolgálat munkatársai (logopédus, fejlesztőpedagógus és iskolapszichológus) foglalkoznak a tanulási nehézségekkel küzdő SNI, illetve fejlesztésre szoruló tanulókkal.
  • Iskolánk megteremtette a lehetőségét a gyermekek helyben történő gyógytestnevelési ellátására.

Vállalt integráció

  • A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.
  • A tanuláshoz való viszony áthangolása (érdekeltség a tanuló, a szülő és a nevelő szempontjából). Tanulás, tudásszerzés iránti motiváció felkeltése, és fenntartása a napi iskolai sikerek segítségével.
  • A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon (kooperatív módszer alkalmazásával).
  • Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása (tanórán, napköziben, egyéni foglalkozásokon).
  • A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet) fejlesztése tudatosan.
  • Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása (of, középiskolák, intézményvezető).
  • Személyiségfejlesztés folyamatosan.
  • A szabadidő hasznos eltöltése (DÖK programok, információszerzés és részvételszakkörök, nyári táborok).